Bár a nyár elején a stabilizálódás jeleit mutatta az ipar, a friss augusztusi adat szerint ideiglenes volt a megállás a lejtőn: az előző hónaphoz képest 0,5%-kal zsugorodott a termelés volumene. A szektor a gyenge nyugat európai és kínai konjunktúra miatt szenved, és egyelőre nincs jele a fordulatnak.
Áfa-, és társasági adóemelést, valamint a tranzakciós illeték bevezetését tartalmazó hatalmas költségvetési hiánycsökkentő csomagot hagyott jóvá csütörtökön a szlovák parlament, amely jócskán lassíthatja majd a szlovák gazdasági növekedést.
Idén negyedik alkalommal próbálja áttörni a forint a bűvös 400-as szintet. Vajon most is visszatud fordulni innen a forint, vagy elkerülhetetlen a kritikus szint áttörése és innen már csak gyengülni tud a magyar fizetőeszköz?
Hogy teljesít most a magyar gazdaság? Mennyire reálisak a 3-6 százalék közötti növekedési várakozások? Mekkora az esély a következő 18 hónapban egy árfolyamválságra? Többek között ezekről a témákról kérdezte a szakértőket Bán Zoltán, a Net Média (Portfolio Csoport) vezérigazgatója a XX. Property Investment Forum konferencián.
A legfrissebb, augusztusi gazdasági adatok alapján kitart a világgazdaság lendülete, így idén és jövőre is 3,2%-os globális GDP-növekedés várható mérsékelt infláció mellett – derül ki az OECD ma kiadott szeptemberi elemzéséből. A magyar gazdasági kilátások kapcsán lényeges, hogy a nemzetközi szervezet úgy látja: az idei 0,1%-os német gazdasági növekedést jövőre 1,4%-os, viszonylag lendületes növekedés követheti.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal zsugorodott az előző negyedévhez képest. A visszaesés mértéke megegyezik a július végén közölt előzetes adattal, a mai, bővített adatközléssel már azt is láthatjuk, hogy hol teljesített igazán gyengén a magyar gazdaság.
Alacsonyabb szintre került a román lakossági fogyasztás az Eurostat felülvizsgálatai során, ezzel négy pozícióval hátrébb került az európai uniós fogyasztási rangsorban. A magyar életszínvonal-mutató is kisebb lett, de így is majdnem visszaelőztük Bulgáriát.
Idén 4,5%-ra, jövőre 3,7%-ra, 2026-ban pedig 2,9%-ra csökkenti a kormány a költségvetés hiányát - jelezte az Inforádió Aréna műsorában Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: a deficit csökkentése érdekében lépéseket kell tenni, mert ez magától nem következik be. A tárcavezető azt is elárulta, hogy milyen inflációval tervezik a 2025-ös évet.
Közel 50 perces előadást tartott Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Tranzit fesztiválon, de ami még érdekesebb, hogy milyen témában beszélt ilyen hosszan. A magyar gazdaság helyzetéről, kilátásairól prezentált részletesen, valamint szót ejtett a lehetséges gazdaságpolitikai lépésekről. Ennek keretében szót ejtett a minimálbér és a garantált bérminimum egységesítésének szükségességéről, a családi adókedvezmény duplázásáról, a kisvállalkozások támogatásáról, az otthonteremtési támogatások megemeléséről, és a szakmunkás hitelről. Meggyőződése, hogy most nem nagyberuházásokat kell támogatni.
A vártnál is erősebb zsugorodás zajlik a hazai beruházásokban: a KSH friss adatai szerint a második negyedévben 7 százalékkal kisebb volt a beruházási volumen Magyarországon, mint az év első három hónapjában. A lejtmenetre jellemző, hogy az utóbbi két évben mindössze két olyan negyedév volt, amikor minimális emelkedést mért a statisztika, a többiben visszaesést láthatunk.
Cash-flow probléma van a magyar állami költségvetésben a magas kamatkiadások miatt, ezért rövid távon le kell mondani a növekedési álmokról, és újabb beruházások elhalasztását is vizsgálja a gazdasági kabinet 2025-ről 2026-2027-re – többek között ezekről beszélt Nagy Márton az Indexnek adott interjúban. A nemzetgazdasági miniszter ezzel együtt új költségvetési intézkedéseket is belengetett a jövő évi büdzsében, így például a családi adókedvezmény megduplázása mellett azt, hogy adóügyi és adminisztratív könnyítések jöhetnek a felhalmozott megtakarítások otthonteremtési felhasználásának segítéséhez, és a vidéki fiatalok pályakezdéséhez is jöhet segítség. A budapesti lakáspiaci feszültség oldásához felvetette az Airbnb megfelelő szabályozását is, míg a kkv-k számára is jöhet egy állami beruházás támogató program. A miniszter a kamatcsökkentések mellett a Magyar Nemzeti Bank további monetáris élénkítését is felvetette, mert úgy látja, hogy a mostani gazdasági környezetben „megengedhető célzott hitelösztönző program”. Nagy Márton lesz a nyitóelőadó a Portfolio szeptember 17-i Future of Finance konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Csak négy uniós tagállamban esett vissza az idei második negyedévben a gazdaság az első negyedévhez képest, és az egyik közülük Magyarország volt (-0,2%), Németországgal párhuzamosan (-0,1%) – derült ki az Eurostat ma közzétett adatbázisából, amely a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatokat közölte öt tagállam kivételével. Ezzel együtt az éves növekedési adat rangsorában Magyarország (1,3%) a középmezőnybe tartozik.
Az elemzők szerint Németországban idén alig lesz gazdasági növekedés, a második negyedévben tapasztalt váratlan zsugorodás után még 2025-re sem várnak erősebb teljesítményt az EU legerősebb államától.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsorban egy témánk volt. Már a hétvégi-hétfői globális tőzsdei leolvadás előtt jelentősen csökkent a magyar gazdaság növekedési kilátása, erről tanúskodik az ING Bank elemzése, amelynek keretében a pénzintézet 2,2%-ról 1,5%-ra rontotta le becslését a magyar gazdaság idei potenciális növekedésével kapcsolatban. Erre azt követően került sor, hogy a KSH közzétette a 2024-es második negyedévről szóló jelentését, amely szerint a magyar GDP negyedéves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott. Az adásban a rengeteg kockázatot feltáró elemzésről és persze a tegnapi tőzsdei minipánikról is kérdeztük Virovácz Pétert, a pénzintézet vezető elemzőjét.
2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azzal foglalkoztunk, hogy a hazai monetáris politika milyen válaszokat adott a kihívásokra. Második esszénkben azt mutatjuk be, hogy a Magyar Nemzeti Bank sikeresen lépett a törvényi mandátumainak teljesítése irányába. A célok elérése érdekében a jegybanknak ugyan volt, hogy költségeket kellett vállalnia, ezek azonban a mandátumok teljesülésének nemzetgazdasági haszna révén bőven megtérültek.
A második negyedévben 0,2%-kal visszaesett a magyar gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, aminek egyik fontos oka a külpiacok gyengélkedése miatti szerény exportteljesítmény. Az azonban nem igaz, hogy a kiábrándító GDP-adatért kizárólag a kivitel lenne a felelős.
2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azt mutatjuk be, hogy a hazai monetáris politika a kihívások hosszú sora ellenére mindig megfelelő időzítéssel és arányos mértékben, sok esetben innovatívan válaszolt. Az esszé végén kitérünk arra is, hogy a most körvonalazódó globális megatrendek alapján a jövő milyen potenciális kihívásokat tartogat a jegybankok számára.
A ma hajnali jegybanki döntés után a jen még nem mutatott túl nagy erősödést, ám az európai piacnyitás után rákapcsolt a japán deviza. Úgy tűnik, a jegybank kamatemelése megtette a várt hatást.
Erőteljesen növekedhet a világ áramfogyasztása idén és jövőre a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentése szerint. A tiszta megújuló források szerepe gyorsan tovább erősödhet, de idén várhatóan még a szénerőművi termelés is emelkedik. Ennek következtében a globális villamosenergia-szektor szén-dioxid-kibocsátása 2024-ben alapesetben még kismértékben tovább nőhet, mielőtt 2025-ben csökkenésnek indulna, de van rá esély, hogy ez már 2024-ben bekövetkezik.
A várakozásoktól jelentősen elmaradó második negyedéves GDP-adat után az elemzők többsége nem látja reálisnak, hogy az idén 2,5%-os gazdasági növekedést produkáljon a magyar gazdaság. A friss adat a monetáris politikára és a kötségvetési hiányra is kihathat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kudarcba fulladt a misszió.
Egyre súlyosabb a helyzet a lángba borult térségben.
A jövőben több ilyen animáció jöhet.
És meddig gyengülhet még a magyar fizetőeszköz?
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
